Lillafüred
Látnivalók Lillafüreden
Túrázás
Megközelítés

Látnivalók Lillafüreden

Lillafüredi vízesés
Magyarország legnagyobb esésű vízesése, amit a Palota-szálló építésekor alakítottak ki, tehát nem természetes képződmény.
A víz húsz méter magasról zúdul a mélybe.
Télen, amikor a vízesés befagy, olyan látvány tárul elénk, mintha egy mesében lennénk.

Palotaszálló
A szálló megépítésének ötlete gróf Bethlen Andrástól származik, akit első látogatásakor elbűvölt a táj szépsége. A híres szálloda végül az első világháború után, 1927 és 1930 között épült fel, gróf Bethlen István kormányzósága alatt, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban.
Mayer János, akkori földművelésügyi miniszter avatta fel Lillafüred nevezetességét.
A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás-terem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épülettől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal.
A szállóból a kilátás a Szinva patak völgyére és a Hámori-tóra nyílik.
A nagy teraszok, a főbejárat fölött emelkedő torony, az épület alatt kialakított függőkert mind a középkori hangulatot idézik.
A szálló számos neves, színvonalas rendezvénynek adott már otthont, mint például nagyszabású Anna-bálok, kongresszusok, filmhetek, illetve a József Attilának köszönhetően elhíresült (ez a meseszép táj adott ihletet az "Óda" című költeményéhez) Írói Hét is itt került megrendezésre.
Sajnos nem csak vidám és gondtalan időket látott a szálló. A második világháborúban ugyanis hadikórházzá alakították, ami igencsak megviselte a berendezést.
A megpróbáltatások után 40 évig üdülőként működött.
Ma a három terem, a Mátyás-, Hunyadi- és Nagy Lajos-terem étteremként működik.

Függőkert
A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején található, ennek megerősítésére alakítottak ki egy támfalakkal tagolt teraszos sétány-rendszert.
Itt található az Anna-mésztufabarlang, a József Attila-szobor, és az ország legmagasabb (20 méteres) vízesése, valamint István főherceg látogatásának emlékoszlopa.
A függőkertet két oldalról a Szinva és Garadna patakok határolják, tetején a szálló helyezkedik el, az alján kőhídon át Hámor faluba sétálhatunk.



Lillafüredi erdei kisvasút

Az erdészet épített 1920-tól kisvasutat (keskeny nyomtávú vasúti vonalat), elsősorban teherszállítási céllal. Jelenleg turisztikai célokra használják.
Indulási állomása Miskolcon, a Kilián városrészben van, és Garadnáig közlekedik, télen fűtött kocsikkal.
Megrendelésre egy szárnyvonalon Andó-kút felé is elmegy a vonat.
Lillafürednél két alagút található a vasútvonalon.


Lillafüredi barlangok

A hegyvidék szépségeiben könnyedén elmerülhetünk, annál is inkább, mivel a hegyek belseje barlangokat rejt, amelyeket az ide látogató turista (természetesen vezető segítségével) megcsodálhat.

A Palota-szállótól nem messze található három barlang mindegyikének van valami jellegzetessége.

Az Anna-mésztufabarlang mészkövei növényi mintákat őriznek, kialakulása miatt világritkaság.

Az István-barlang a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, látnivalói a Nagyterem, a Kilátó és a Színházterem. Egyes termeiben légzőszervi betegeket gyógyítanak.
Járatainak összhossza 1043 m, ebből a bemutatott szakasz hossza 170 m.

A Szeleta-barlang Lillafüredről egy meredek emelkedőn közelíthető meg. Kadic Ottokár feltárása alatt több százezer éves pattintott kőeszközöket találtak, melyek készítőit a barlangról Szeleta-kultúrának (tudományos szóhasználatban seletien) nevezte el.


Hámori-szikla
Lillafüred előtt, Miskolc felé egy kilométerrel a völgy szurdokká keskenyedik. Ennek mindkét oldalán sziklamászók által kedvelt, természetes fal található.
Január végén itt rendszeresen jégmászó versenyt rendeznek.

Hámori-tó
A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastó-ként. A jelenlegi nagyságú tavat a 19. század elején hozták létre a Szinva és a Garadna patakok vizéből a kohászat állandó vízellátása érdekében, melynél gátszakadás a nagy esőzések hatására előfordult. A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tavon nyáron csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség. Partján a Neptun Búvárklub épülete található. A tó egyik partján Bánkútra vezető autóút, a másikon festői sétány található.

Herman Ottó-emlékház - Lillafüred
Herman Ottó élete végén gyakran időzött gyermekkora színhelyén, az akkori Alsóhámorban, Pele-lak nevű üdülőjében, amely ma emlékháza.

Molnár-szikla
A Hámori-völgy oldalában lévő sziklához, melynek tetején fakereszt áll, két különböző legenda is fűződik. Az egyik szerint a szikla onnan kapta nevét, hogy innen ugrott le a szegény molnárlegény és a gazdag molnár lánya, akik nem lehettek egymáséi. Egy kevésbé ismert, de Jókai által megörökített legenda szerint egy idős molnár ugrott le a szikláról, amikor megtudta, hogy fiatal felesége megcsalja.



Fehérkőlápa
A Lillafüredet rejtő völgy dél-keleti oldalán található terület elnevezése, mely nevét egy nagyszerű kilátást biztosító szikláról (Fehérkő) és az alatta fekvő, meredek esésű, a fennsíkra vezető, völgyszerű hegyoldalról (lápa) kapta.
A fennsíkon a Fehérkőlápai turistaház található, sok kikapcsolódási lehetőséggel, továbbá Bükkszentkereszt felé hatalmas tisztás terül el, ami kedvelt kirándulóhely.

Pisztrángtelep - A halak Lillafüreden
Mivel a lillafüredi pisztrángtenyésztésnek, és horgászatnak nagy múltja van, Lillafüredtől néhány kilométerre a Garadna völgyében pisztrángtelep található, egy bővizű forrásnak köszönhetően.
A látogatók itt friss sült halat is fogyaszthatnak, de kapható friss, illetve füstölt hal is (májustól, szeptember végéig).
Az őshonos sebes pisztrángot már csak itt tenyésztik nagyobb mennyiségben Magyarországon.
Hasonló telep működik a Szalajka-völgyben.